Piciny, már alig százfős falu Gömör vármegye itthon maradt részében, két kilométerre a szlovák határtól. Gömörszőlős a gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos, ember környezet viszony túlélte, azaz a szerves kultúra avatja fenntarthatóvá ezt a kicsiny falut.
A kérdés, hogy meddig?

Vajon lehet-e fenntartható valami, elszigetelten a nem fenntartható világtól. A térség hasonló helyzetű szerves kultúra szigetei a szegénység okán rekedtek meg a hagyományok megőrzésének szintjén, de itt is ugyanaz a televízió sugározza a reklámokat, s gerjeszti a fogyasztás vágyait, mint máshol, ahol a szerves kultúra már meghátrált a globalizáció előtt.

1993-ban az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány átfogó felmérést készített Gömörszőlősről, amelyben számba vette a lakosság szociális helyzetét, a gazdasági tevékenységeket és a környezet állapotát. A felmérésből kiderült, hogy Gömörszőlős tipikus aprófalu, magán viseli a többi aprófalu jellemzőit, mint a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyi piac összeomlása, a népesség romló egészségi állapota, a helyi társadalom finom szöveteinek felbomlása, a szerves kultúra elvesztése.

A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a hagyományos termelői és fogyasztói mintázatok még részben fennmaradtak, a földhasználat és a helyi erőforrásokra épülő kismesterségek illenek a fenntartható fejlődés gondolatához, és azok felelevenítése a helyi közösség fejlődését szolgálhatja.

A szerves kultúra fenntartható voltának és a modernkor fejlődés elvárásainak összeütközése rajzolódott ki előttünk. Arra tettünk kísérletet, hogy a kudarcra ítéltség ellenére átmentsük a szerves kultúrát a globalizációt követő időkre, alternatívákat állítsunk az uralkodó fejlesztési elképzeléssel szemben, s a szegénység okán létező fenntarthatóságot a tudatos fenntarthatóságra cseréljük

A gömörszőlősi program sajátosságai

Az ötlet ereje

Ma a világon mindenhol a fejlődést a tőkebefektetésekre alapozzák. A külső tőke elfogadása rövidtávon gyors sikereket, hosszútávon függőséget, kiszámíthatatlanságot teremt.
A helyi lakos a külső tőketulajdonos bérmunkása lesz a saját hazájában, a saját erőforrásait és lehetőségeit más aknázza ki.
Ám mit tehetünk, ha nincs pénzünk, amit befektessünk?
Egy jó ötlet segíthet! Helyi anyagokból, meglévő eszközökkel, minimális pénzbefektetéssel, a hagyományos ismeretekből kiindulva tervezhetünk és létrehozhatunk olyan termékeket, amelyek egyediek, sehol máshol a piacon nem megtalálhatók.

Nem a gazdasági haszon a nyereség

Azt valljuk, hogy a program igazi nyeresége nem a gazdasági haszon, hanem a helyi társadalom fejlődése és a környezet megőrzése. Ezért az általunk végzett tevékenységek lehetséges hasznát inkább a program résztvevőire és a környezet megőrzésére fordítjuk. Hogyan? Nem a gazdasági hatékonyságot kergetjük, hanem azt nézzük, hogy tevékenységeinkben minél több helyi ember részt vehessen, s mindezek közepette természetes környezetünk sem sérüljön. Mindennek intézményes garanciája, hogy a tevékenységeket összehangoló közhasznú társaság nem nyereség érdekelt.

Együtt könnyebb

Minden tevékenység, amit végzünk, összekötődik egy másikkal, feltételezi annak létét, egymást támogatják. Így, ha valamelyik veszteséges, még nem kell föltétlenül felszámolni, a másik nyeresége támogathatja fennmaradását. Így a kitűzött szociális és környezeti cél akkor is teljesülhet, ha a tevékenység nem gazdaságos.

A társadalmi haszon elsőbbsége a magánhaszonnal szemben

A társadalom tudatlansága miatt elfogadja, hogy a magánhaszon maximálása érdekében a gazdaság egyes szereplői ne fizessék meg az általuk okozott társadalmi és környezeti költségeket, hanem áthárítsák azt a társadalomra. Tevékenységeink során tudatosan igyekszünk csökkenteni az ilyen negatív külső hatásokat, még akkor is, ha ezzel piaci hátrányba kerülünk.

Többcélú használat

A kísérlet másik fontos szemléleti eleme, hogy mindennek több haszna és funkciója lehet. A monokultúrák a hasznot csupán egyféle termékből termelik ki. A falu határában lévő extenzív gyümölcsösben azonban nemcsak a termést lessük. A gyümölcsön kívül hasznot hoz a széna, a tűzifa, a gyógynövény, a gomba, a szaporítóanyag - és nem utolsó sorban a látvány. A dombok oldalához simuló gyümölcsös szép tájképi elem. A virágzó növények, pl. orchideák, csalogatják a látogatókat, a látogatók pedig - közvetett, vagy közvetlen módon - hasznot hoznak a falu közösségének.

A három jó

Minden tevékenységnek igyekszünk megtalálni a gazdasági, a társadalmi és a környezeti értékét. A helyi gazdaság fejlesztésének a célja a helyi piac helyreállítása, hiszen, ha nem termelnek helyben semmit, eladni sem lehet. A helyi piac fejlesztésének a célja a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az pedig fontos kelléke a szociális biztonságnak. Ám egyik cél sem lehet öncélú, s nem okozhat kárt a környezetnek. A gyapjúfeldolgozás, az organikus gazdálkodás, a tájfajták megőrzése, az extenzív gyümölcsösök megőrzése a tájfenntartással, az alternatív technológiák bemutatása az energiahatékonysággal és anyagtakarékossággal, a kevesebb környezetszennyezéssel kapcsolódik össze.

Mit kínál a program?

Oktató és bemutató központ

A létesítményben bentlakásos képzési programok valósulnak meg, a fenntarthatóságról, a különböző szakismeretekről, mint pl. organikus mezőgazdaság, alternatív technológiák, kézművesség. 25-30 fő elhelyezéséről, ellátásáról és programjának igényszerinti lebonyolításáról gondoskodunk.
Az oktató központ épülete alternatív technológiákkal lett felszerelve, ahol működés közben lehet tanulmányozni az energiaszolgáltatás, szennyvízkezelés különböző módszereit.

Kézművesség

A gyapjúfeldolgozó üzem, ahol a gyapjú kártolása, gyapjúfonál előállítása folyik, ugyancsak látogatható, s megismerhető a gyapjúfeldolgozás hagyományos technológiája. A kártolt gyapjú előállításához számos végtermék előállítása kapcsolódik, mint pl. gyapjú pulóver, gyapjúpaplan, gyapjúból készült játékok.
A kézművesség felvirágoztatása a helyi emberek leleményéből táplálkozik, amelynek során számos kedves ötlet öltött testet:

Organikus gazdálkodás

A falu belterületén, egy hektáros organikus mintagazdaság található, amely bemutató célt szolgál. A kertben a különböző termesztett növények egymást támogató kultúráit ismerhetik meg a látogatók, s megtudhatják a társítás előnyeit. A kert végében található az un. disznós-kert, mangalica disznók külterjes tenyészete.

Népi építészeti emlékek, gazdag kulturális örökség

A helyi közösség kivételes módon megőrizte kulturális hagyományait, s ha másként nem, de legalább használaton kívül megőrizte elődeinek tárgyait. Kiadós sétát tehetünk a kicsiny faluban, amíg sorra járjuk a néprajzi, a szabadtéri mezőgazdasági és erdészeti gyűjteményt, a Kisgalériát, a református templomot, vagy bepillantunk a Kakas-vár gyűjteményeibe, illetve megállunk egy-egy hagyományos lakóház és porta megszemlélésére.