
| Gömörszőlős, egy fenntartható falu |
|
Piciny, már alig százfős falu Gömör vármegye itthon maradt részében, két kilométerre a szlovák határtól. Gömörszőlős a gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos, ember környezet viszony túlélte, azaz a szerves kultúra avatja fenntarthatóvá ezt a kicsiny falut. Vajon lehet-e fenntartható valami, elszigetelten a nem fenntartható világtól. A térség hasonló helyzetű szerves kultúra szigetei a szegénység okán rekedtek meg a hagyományok megőrzésének szintjén, de itt is ugyanaz a televízió sugározza a reklámokat, s gerjeszti a fogyasztás vágyait, mint máshol, ahol a szerves kultúra már meghátrált a globalizáció előtt.
1993-ban az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány átfogó felmérést készített Gömörszőlősről, amelyben számba vette a lakosság szociális helyzetét, a gazdasági tevékenységeket és a környezet állapotát. A felmérésből kiderült, hogy Gömörszőlős tipikus aprófalu, magán viseli a többi aprófalu jellemzőit, mint a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyi piac összeomlása, a népesség romló egészségi állapota, a helyi társadalom finom szöveteinek felbomlása, a szerves kultúra elvesztése.
A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a hagyományos termelői és fogyasztói mintázatok még részben fennmaradtak, a földhasználat és a helyi erőforrásokra épülő kismesterségek illenek a fenntartható fejlődés gondolatához, és azok felelevenítése a helyi közösség fejlődését szolgálhatja. A szerves kultúra fenntartható voltának és a modernkor fejlődés elvárásainak összeütközése rajzolódott ki előttünk. Arra tettünk kísérletet, hogy a kudarcra ítéltség ellenére átmentsük a szerves kultúrát a globalizációt követő időkre, alternatívákat állítsunk az uralkodó fejlesztési elképzeléssel szemben, s a szegénység okán létező fenntarthatóságot a tudatos fenntarthatóságra cseréljük A gömörszőlősi program sajátosságaiAz ötlet erejeMa a világon mindenhol a fejlődést a tőkebefektetésekre alapozzák. A külső tőke elfogadása rövidtávon gyors sikereket, hosszútávon függőséget, kiszámíthatatlanságot teremt. Nem a gazdasági haszon a nyereségAzt valljuk, hogy a program igazi nyeresége nem a gazdasági haszon, hanem a helyi társadalom fejlődése és a környezet megőrzése. Ezért az általunk végzett tevékenységek lehetséges hasznát inkább a program résztvevőire és a környezet megőrzésére fordítjuk. Hogyan? Nem a gazdasági hatékonyságot kergetjük, hanem azt nézzük, hogy tevékenységeinkben minél több helyi ember részt vehessen, s mindezek közepette természetes környezetünk sem sérüljön. Mindennek intézményes garanciája, hogy a tevékenységeket összehangoló közhasznú társaság nem nyereség érdekelt. Együtt könnyebbMinden tevékenység, amit végzünk, összekötődik egy másikkal, feltételezi annak létét, egymást támogatják. Így, ha valamelyik veszteséges, még nem kell föltétlenül felszámolni, a másik nyeresége támogathatja fennmaradását. Így a kitűzött szociális és környezeti cél akkor is teljesülhet, ha a tevékenység nem gazdaságos. A társadalmi haszon elsőbbsége a magánhaszonnal szembenA társadalom tudatlansága miatt elfogadja, hogy a magánhaszon maximálása érdekében a gazdaság egyes szereplői ne fizessék meg az általuk okozott társadalmi és környezeti költségeket, hanem áthárítsák azt a társadalomra. Tevékenységeink során tudatosan igyekszünk csökkenteni az ilyen negatív külső hatásokat, még akkor is, ha ezzel piaci hátrányba kerülünk. Többcélú használatA kísérlet másik fontos szemléleti eleme, hogy mindennek több haszna és funkciója lehet. A monokultúrák a hasznot csupán egyféle termékből termelik ki. A falu határában lévő extenzív gyümölcsösben azonban nemcsak a termést lessük. A gyümölcsön kívül hasznot hoz a széna, a tűzifa, a gyógynövény, a gomba, a szaporítóanyag - és nem utolsó sorban a látvány. A dombok oldalához simuló gyümölcsös szép tájképi elem. A virágzó növények, pl. orchideák, csalogatják a látogatókat, a látogatók pedig - közvetett, vagy közvetlen módon - hasznot hoznak a falu közösségének. A három jóMinden tevékenységnek igyekszünk megtalálni a gazdasági, a társadalmi és a környezeti értékét. A helyi gazdaság fejlesztésének a célja a helyi piac helyreállítása, hiszen, ha nem termelnek helyben semmit, eladni sem lehet. A helyi piac fejlesztésének a célja a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az pedig fontos kelléke a szociális biztonságnak. Ám egyik cél sem lehet öncélú, s nem okozhat kárt a környezetnek. A gyapjúfeldolgozás, az organikus gazdálkodás, a tájfajták megőrzése, az extenzív gyümölcsösök megőrzése a tájfenntartással, az alternatív technológiák bemutatása az energiahatékonysággal és anyagtakarékossággal, a kevesebb környezetszennyezéssel kapcsolódik össze. Mit kínál a program?Oktató és bemutató központA létesítményben bentlakásos képzési programok valósulnak meg, a fenntarthatóságról, a különböző szakismeretekről, mint pl. organikus mezőgazdaság, alternatív technológiák, kézművesség. 25-30 fő elhelyezéséről, ellátásáról és programjának igényszerinti lebonyolításáról gondoskodunk. KézművességA gyapjúfeldolgozó üzem, ahol a gyapjú kártolása, gyapjúfonál előállítása folyik, ugyancsak látogatható, s megismerhető a gyapjúfeldolgozás hagyományos technológiája. A kártolt gyapjú előállításához számos végtermék előállítása kapcsolódik, mint pl. gyapjú pulóver, gyapjúpaplan, gyapjúból készült játékok.
Organikus gazdálkodásA falu belterületén, egy hektáros organikus mintagazdaság található, amely bemutató célt szolgál. A kertben a különböző termesztett növények egymást támogató kultúráit ismerhetik meg a látogatók, s megtudhatják a társítás előnyeit. A kert végében található az un. disznós-kert, mangalica disznók külterjes tenyészete. Népi építészeti emlékek, gazdag kulturális örökségA helyi közösség kivételes módon megőrizte kulturális hagyományait, s ha másként nem, de legalább használaton kívül megőrizte elődeinek tárgyait. Kiadós sétát tehetünk a kicsiny faluban, amíg sorra járjuk a néprajzi, a szabadtéri mezőgazdasági és erdészeti gyűjteményt, a Kisgalériát, a református templomot, vagy bepillantunk a Kakas-vár gyűjteményeibe, illetve megállunk egy-egy hagyományos lakóház és porta megszemlélésére.
|