Szemléletformáló programok, környezeti tanácsadás és a biológiai sokféleség megőrzése és növelése
A társadalom környezeti értékrendjének javítását, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását szolgáló nyilvános rendezvények, szemléletformáló programok, média-megjelenések, környezeti tanácsadás, társadalmi részvétel és a biológiai sokféleség növelését szolgáló programcsomag
Kapcsolattartó: Kenéz Mónika
- Megvalósítás időszaka: 2008. 09. 01. – 2010. 08. 31.
- Kapcsolattartó: Kenéz Mónika
- Azonosító szám: F-66-07-00122
- Nyilvánossággal a környezetért
- Környezeti nevelés - Kincskeresés, Integrációs
program
- A sokféleség tisztelete
A
programok támogatója: Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT
Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson
keresztül
![]()
![]()
![]()
1. alprogram: Nyilvánossággal a környezetért
Felelős: F. Nagy Zsuzsanna
A környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés elvének erősítését segítő, környezet- és természetvédelmi célok megvalósulása érdekében a szemléletformálás eszközrendszerében a médiamunka elengedhetetlenül fontos tevékenység. Alapítványunk több mint évtizedes kapcsolatrendszere és a 2005-ben elindított Nyilvánossággal a környezetért c. programja révén hagyományosan jó a helyi, megyei és regionális médiumokkal való kapcsolat, azonban az egyre összetettebb globális kérdések tárgyalása, szemléleti megközelítése tapasztalatink szerint egyre nagyobb nehézséget jelent a sajtó munkatársai számára.
A negatív globális változások érzékelése miatt a közvélemény érdeklődése rohamosan növekedik a környezeti kérdések iránt. Igény és szükség van arra, hogy televíziók, rádiók, újságok munkatársai rendszeresen, egyben szakszerűen foglalkozzanak a témával. A megfelelő szakmai kapcsolatrendszer kiépítése, a szakzsargon elsajátítása azonban nem megy egyik napról a másikra.
A szeretnénk még több hírrel, eseményre invitáló meghívással segíteni szerkesztőségek munkáját, szeretnénk ok-okozati összefüggések feltárása révén a felelősségteljes tájékoztató tevékenységüket támogatni.
2006-ban indítottuk el új kezdeményezésünket Zöld Sajtóreggeli címmel, mely során a médiumok mellett, a térségünkben tevékenykedő többi zöld civil szervezetet is meghívva havonta adunk tájékoztatást a nemzetközi és hazai környezetpolitikai folyamatok jelentőségéről, a helyi elsősorban civil kezdeményezések, akciók céljairól. Ezt kiegészítjük a Zöld Hírháló internetes hetenkénti hírlevél küldésével is. „Médiacsomagunk” harmadik területe a Zöld Szemmel c. periodika megjelentetése, mely az állampolgárok, tanintézmények, laikus érdeklődők számára segít közelebb vinni és megértetni a nemzetközi és hazai környezetvédelmi folyamatokat.
2. alprogram: Környezeti nevelés
Felelős: Bodnár Katalin
Az oktatási intézményekben szerezhető lexikális tudás hasznosulása a környezetvédelem területén rendkívül alacsony hatásfokú, amennyiben nem párosul holisztikus megközelítéssel. Az intézmények nevelőinek rálátással kell rendelkezniük a saját földrajzi, fizikai, lakókörnyezetük ismeretére, annak állapotára, a lokális is jelenségek globális okainak ismeretével. Míg a tananyaggal kapcsolatos ismeretátadás egyre színvonalasabban folyik az oktatásban, addig a helyes, környezettudatos állampolgárok nevelését szolgáló szemléleti neveléshez még mindig jelentős segítségre van szükségük a nevelőknek. Szervezetünk 13 éve működteti oktatási programját melynek keretében többféle eszköz és szolgáltatás kínálatával nyújtunk támogató tevékenységet pedagógusoknak és diákjaiknak.
A programelemek között előadások tartása, környezeti-nevelési zöld könyvtár működtetése, valamint integrált és kincskereső képzések szervezése és országos elterjesztése szerepel.
a.) Kincskereső módszertan meghonosítása
Kincskeresés olyan program amelyben az ember és táj egymásra talál. Az Amerikai Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az ottani vidékfejlesztési alternatívákat és környezeti nevelési projekteket ötvöző program, a Questing, mely lényegében környezeti nevelésben rendkívül jól hasznosítható társadalmi részvételen alapuló tájfelmérés és „virtuális tanösvény építés”. A módszer lényege, hogy a lakóhelyünk rejtett természeti és kulturális értékeit, kincseit felfedezzük és ahhoz egy kincskeresés során minél több felfedezőt elvezessünk, úgy hogy ők is részesei legyenek a kalandos felfedezésnek és hozzájáruljanak az útvonal ismereteinek bővítéséhez. Az USA-ban mára több mint 10.000 ilyen kincskereső útvonalat „építettek ki”, melyeket naponta keresnek fel diákcsoportok és családok is.
A módszer rendkívül természetbarát, ahhoz gyakorlatilag semmilyen eszköz nem szükséges, a hagyományos turista felszerelésen kívül. Ez egy kreatív és inspiratív módszer, melyet a környezeti nevelésen túl akár a helytörténet, földrajz tanulmányokhoz is nagyszerűen illeszthetnek pedagógusok és a szabadidő hasznos eltöltésére vállalkozó szülők, családok, vagy éppen baráti társaságok. A település és környékét alapos megfigyeléseken keresztül nagyon izgalmas és élvezetes módon mutatja be a résztvevőknek.
b.)Integrációs környezeti nevelési program tervezése
Miskolc külterületi határán található egy, a Fenntarthatóság alapjaira tervezett Rehabilitációs Majorság a fogyatékkal élő fiatalok számára. A koncepció kidolgozása óta együttműködünk a Szimbiózis Alapítvánnyal. Kertészeti képzést, önkéntes és komposztálási programot valósítottunk meg náluk. Miután 2008-ban befejeződik a végleges infrastrukúra kialakítása, jelen pályázatunkban szeretnénk forrást találni arra a célra, hogy a fogyatékkal élő fiatalok és az egészséggel elő fiatalok számára dolgozunk ki integrált környezeti nevelési mintaprojektet, mely a másság elfogadását, a mássággal való együttélés képességét fejlesztheti a fiatalokban. A farmon környezetkímélő technológiák, hagyományos gazdálkodási formák, honos állat és növényfajták termesztése, természetvédelmi tevékenységek (madárvédelem, vizes élőhely), komposztálási és kertművelési gyakorlatok egyaránt megvalósíthatók. A fenntarthatóság, az esélyegyenlőség módszertanának kidolgozása és gyakorlati megvalósulása érdekében integrációs környezeti nevelési program kidolgozását és véglegesítése előtt pilot tevékenységek megvalósítását tervezzük partnerszervezetünkkel, melynek tapasztalatait adaptálási céllal közzé tesszük.
3. alprogram: "A sokféleség tisztelete" a biológiai sokféleség megőrzése és növelése
Felelős: Hudák Katalin
A 2002-ben elfogadott Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető célkitűzései között szerepel a földi élet minden formájának és sokféleségének a megőrzése, azok fenntartható módon való használata, és a genetikai források hasznosításából származó haszon igazságos elosztása.
A mai tudásunk szerint ismert vadon élő magasabb rendű növények száma közel 300 000, közülük 60 000-100 000 a veszélyeztetett. A veszélyforrások között jelentős hányadot képez a területek túlhasználata, a nagyüzemi mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, az urbanizáció, a szennyeződések, a földhasználati változások, az inváziós növények terjedése, valamint a klímaváltozással járó életfeltétel módosulások.
Csupán kb. 3000 olyan növény van, amelyet táplálékforrásul használhat az emberiség, de ezek közül csak 200 fajt termesztünk, és ebből mindössze 20 olyan faj van, mely az emberiség növényi táplálékának a 80%-át adja. Szomorú tény, hogy az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajtáknak közel 75%-át elveszítettük. Pontosan nem lehet tudni, hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott tájfajta tűnt el, és azt sem tudjuk, hány fajtánk mentődött át, őrződött meg a paraszti portákon, szőlőhegyeken, régi gyümölcsösökben, hajdani legelőkön, temetőkertekben. Csupán annyit tudhatunk, hány fajtát őriznek a Fajtakutató Intézetek fajtagyűjteményei.
A még meglévő agrár fajtaváltozatosság megőrzése érdekében fontos a még fellelhető változatok felkutatása, dokumentálása, megismertetése, és valamilyen módon a fennmaradásuk biztosítása.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény kimondja, hogy a veszélyeztetett növényfajok legalább 60%-ának ex-situ gyűjteményekben is elérhetőnek kell lennie, és ráadásul a származási országban. A kultúrnövények genetikai sokféleségének pedig legalább a 70%-át kell megőrizni, a hozzájuk fűződő tudással együtt. A megőrzésre azonban nemcsak a nemzeti génbankok hivatottak, hanem a társadalom minden résztvevője is segítheti ezt a munkát.
Programunk segít megismerni és megismertetni az immár réginek számító fajtákat, és lehetőséget teremt továbbmentésükre, hogy genetikai állományuk még tovább gazdagítsa élővilágunkat.
A hagyományos gazdálkodás elősegítette a biológiai diverzitás fenntartását, de a területek felhagyásával mind a természeti, mind az agráriumot jellemző gazdagság és változatosság veszélybe került és feledésbe merül az a tudás, mely nélkül elképzelhetetlen a fenntartható fejlesztés. Mindezek védelmében és fejlesztésük érdekében programunkat három eltérő adottságú térségben valósítjuk meg, így összevethetők az azonosságok és különbözőségek és nemcsak a különböző adottságú tájakat ismerhetjük meg, hanem a programterületen élők, és az ott működő civil szervezetek is tájékozódhatnak egymás munkájáról.
Várható eredmények:
- Hagyományos gyümölcstermő helyek felmérése, az információk adatbázisba rendezése, térinformatikai megjelenítése három különböző helyszínen
- Műhelymunkák szervezése a hagyományos gyümölcsösök kezelésével, haszonvételi lehetőségeik feltárásával, és a fajtaismeret bővítésével kapcsolatosan-ép és fogyatékkal élők bevonásával
- Fajtakiállítások szervezése a projekt-területeken
- Fajtagyűjtemény gondozása a Rehabilitációs Majorságban, oltványok nevelése a gömörszőlősi Biokertben (Szőlőhegyi rekonstrukcióhoz, Dűlőutak menti gyümölcsfásításhoz 5. Ismeretek szélesebb körű elterjesztését szolgáló plakátok, leporellók, képeslapok készítése